2014. szeptember 8., hétfő

Szép, napsütéses kora ősz volt ma. Voltam kint az udvaron Brunnal, akivel csigaházat gyűjtöttünk hátul a romnál. Ez a kis rész olyan, mintha csigatemető volna. Rengeteg kiürült házat találtam,amit össze is szedtem. 


Valószínűleg ezen a helyen vészelik át a telet, A talajban töltött téli álma idejére házának száját mészfedővel zárja el. Sok közülük elpusztul.

És a már összegyűjtött csigaházak, amik fürdőszobadísznek szerintem egész jól mutatnának.




                                                  Egy csiga imája
Uram, add, hogy ha már nem leszek, ne csak a nedves foltok miatt emlékezzen rám fanyalogva, aki nyomomra bukkant. Ha ránéz a házamra, a végtelen spirálba futó alakjáról jusson eszébe saját útja, létezésének oka és értelme. Hogy gyakran a legapróbb, semminek tűnő tárgyak, egy kavics vagy épp egy csigaház is mennyire sokat jelenthet, ha kezedbe veszed és rácsodálkozol. Hétköznapi csodák, mondod ilyenkor, és ha a csigaházam spirálja megragadja képzeleted, csodák sora vár rád. Megtanulsz látni érezni egyszerű dolgokat, értékelni mindazt amiben élsz és ami körülöleli életed. Észreveszed, hogy minden nap másképp kel fel és nyugszik a Hold, hogy egy közeli faágon egy kis madár csak neked énekel. Uram, add hogy minden csigának jusson egy kislány, aki gondol rá, amikor utolsó útjára indul a sínek között. Uram add, hogy Katinka, a kislány aki nekem jutott, felnézzen az égre és meglássa a csigaház képét amit a hátamon hordozok! A csigaház nekem ház, biztonság, az embereknek egy hely, ahová elbújhatnak mások elöl. Kulcsra zárják szívüket, lelküket ott bent, de közben elfelejtenek élni. Uram add, hogy az emberek ne bújjanak csigaházba, ezt hagyják meg nekünk. Nézzenek fel a csillagokra kézen fogva és keressék meg a csillagokból kirakott csigaházukat. Ott ragyog mindannyiuk felett és a végtelenbe vezet…
by: Voodoo



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése