A mai nap is a ház körüli tevékenységekben bővelkedett, habár én aktívan nagyon nem tudtam benne részt venni ( Brun miatt).

Kora délelőtt megérkezett az újabb adag tűzifa, amit a garázslejáróba lett szórva.

 

Ma csak 10 mázsa fa érkezett, így a bepakolása sem volt túl hosszadalmas.

Anya később a kertben elkezdte szedni az almát, mondjuk az idei termés nem túl nagy mennyiségű. Sok almát a madarak megcsipkedtek, vagy a sok esőzés miatt megrohadt még a fán. Próbáltam az almaszedővel egy pár szemet én is leszedni, de nem egyszerű mulatság.

 

                                         Ha érdemben nem is, de segítség azért akadt. :)

 

A megszokott köreimet megtéve az udvaron megint találtam fotózni való témát. Most a birsalmafa került sorra, ellőttem néhány fotót, amit meg is osztok mindjárt.

 

Fényképeztem még virágokat is, és az egyre sárguló levelű ecetfát is megörökítettem.

Dália

Krizantém

 

És az udvarról bejőve megkezdődött a pálinkafőzés, igaz, hogy kb. egy hónappal hamarabb lett volna megfelelő, de talán így is sikerülni fog.

A pálinkakészítés egyik lényegi mozzanata, hogy a szakemberek az erjesztett cefréből elkülönítik az illóanyagokat a szilárd és nem illó anyagoktól. Ez a folyamat a desztillálás vagy lepárlás. Az erjedt cefrét előmelegített tartályokba fejtik, majd a vörösrézből vagy rozsdamentes acélból készült üstökben lepárolják. A pálinka desztillálása során a középpárlatot használják fel, vagyis a legértékesebb részt, amit a francia nyelv „le cœur”-nek, szívnek nevez./ Wikipédia/

                                         És a végeredmény a pohárba csöpög.

 

Az őszi kertben sétálgatva sok érdekes látnivalóval találkozhatunk. Én is megfigyeltem egy-két érdekességet, amit talán máskor nem is vennék észre, vagy egy másik évszakban nem látható a jelenség.
Régebben nem szerettem az őszt, de ma már tetszik, és tudom csodálni is. Az elmúlt napokban készítettem fotókat is az őszi udvarról, amit mindjárt közzé is teszek.

       Még idáig sosem láttam, avagy néztem, de nem láttam, hogy a diófánknak
       szeme is van, ráadásul több is.

 

 És tényleg, a természet csodákra képes, fogalmam sincs, hogy idáig ez a szem miért nem tűnt fel nekem.

 

 Tovább haladva az udvarban, készítettem szép őszi képeket. Jó megörökíteni a természetet.

                         Ezt a csendéletet anya állította össze a kerti sütőn.

 

És ha már a diófával kezdtem, akkor folytatom a termésével, a dióval. Már hullik a dió, szedegetjük is kis vödörbe,amit majd egy dobozba öntünk, és felkerül a padlásra.

                                               

                                                 Sárgul az ecetfa lombja.

 

                 És mivel ősz van, így hamar lehűl a levegő, olykor el is borul az ég.

Október...
Ilyenkor is van mit tevékenykedni a ház körül, még ha az idő nem is a legszebb.
Tegnapelőtt fűnyírás volt, valamint  a lehullott falevelek kerültek ledarálásra.
A mai napon még szeptember elején levágott diófa ágakat darálta le apa, majd az apró gallyakat anyával zsákokba tették.


                                  A levélfelszippantó és daráló gépezet.

Kb. olyan mint egy porszívó, felszívja a fűről a falevelet, és ledarálva a képen látható zsákba megy a végtermék, amit el lehet tüzelni.


 Tegnap a láncfűrésszel apa feldarabolta a nagyobb diófa ágakat, amit a végén talicskába tettünk, és a garázsba kerül, mint tűzifa.

  

                                           És ma a daráló üzemelt be.